Tükröm, tükröm...

különlegesnek hazudom magam,
leplezve az egyediségem:
hasonlítok hozzád.

Fegyvertelen

Odabent vársz. Én szavak után matatok.
És nem találok többet.

Valóság

Foszló árnyak után kapadozik az elme.
A szív megtelik azzal, ami marad.

Közeledsz

régen tőled féltem,
ma magamtól

Bizalom

Ha nem félek,
nem hazudok.

szRLM

Úgy vágyom rád,
minden ismerősben és
ismeretlenben kereslek,
ahelyett, hogy magamban találnálak...

Udvarlás helyett

megdobban a szívem
a lájkodtól,
mintha online
ölelnél meg